hírlevél törzsvendégprogram

Promóciós és szerződéses kódok
Érkezés
Távozás
Éjszakák


Az 1. szoba
Felnőttek:
Gyermekek:
Szobák száma: 


DANUBIUS BEST PRICE GUARANTEE

Foglaljon nálunk garantáltan a legjobb árakon!

Amennyiben szállását közvetlenül a Danubius Hotels Group-nál foglalja, biztos lehet abban, hogy minden esetben a lehető legalacsonyabb egyéni szobaárat kapja. Ha a foglalásától számított 24 órán belül mégis találna máshol egy alacsonyabb publikus árat, abban az esetben visszaigazoljuk Önnek ezt az alacsonyabb árat, ráadásként pedig 30 euró kedvezményt is adunk, amelyet egyéb szolgáltatásokra (pl.: éttermi fogyasztás, minibár, wellness kezelés) használhat fel szállodánkban a tartózkodása alatt. További részletekért tekintse meg az Általános Üzleti Feltételeinket

Az árgarancia érvényesítéséhez töltse ki online űrlapunkat, legkésőbb 48 órával a szállodába történő sztenderd bejelentkezési idő előtt.


általános üzleti feltételek árgarancia érvényesítő űrlap
Kirándulások

Kirándulási lehetőségek Pécs környékén

A Mecseki Parkerdő | Misina - Mandulás - Mecsek Kapu | Magyarürög - Éger Völgyi Parkerdő - Deindol| Rácváros - Patacs - Cserkút - Kővágószőlős - Jakab hegy| Orfű - Abaliget


A Mecseki Parkerdő

Kirándulásunkon a Pécshez tartozó mecseki parkerdő legszebb helyeit járjuk be. Ezekhez az utakhoz nem kell turistafelszerelés, városi ruhában, kényelmes cipőben minden különösebb fizikai megerőltetés nélkül végigjárhatja öreg és fiatal.
A Hunyadi János út - Magaslati út sarkáról, a Pálos templomtól indulunk mecseki kirándulásunkra. Az út meredeken kanyarogva vezet fölfelé. A keleti oldalon szép emeletes házak követik egymást, a 88. számúval szemben, a nyugati oldalán véget ér a házsor és fenyves következik. A fenyves melletti utolsó épület a vízműé, rajta évszám jelzi, hogy 1925-ben épült. Az útkanyarban már látszik a Mecsek-karpu tornyos, árkádos, terméskő építménye. 1936-ban készült el. A lépcsőkön fölmenve mellvédjéről visszatekinthetünk a város felé. Innen indul a műút szerpentinje a Dömörkapu, illetve a Misinatető felé.
A Mecsek-kaputól a sárga négyzet jelzésű sétaúton indulunk tovább. Az elágazásnál tábla jelzi, hogy a Hotel Kikelet távolsága 600 méter. Az utat apró zúzalékkő borítja, így nedves, esős időben is járható. Az út mentén padokat is elhelyeztek, így séta közben többször is megpihenhetünk, jókat szippantva a tiszta mecseki levegőből, s hallgathatjuk a madarak énekét. A sétaútról néhol a fák nyiladékán át a kilátásban is gyönyörködhetünk. Láthatjuk a műút kanyarjában Makrisz Agamemnon szobrászművész Szabadság szobrának szárnyas Niké-alakját. Az út végén lépcső vezet fel a Hotel Kikelet elé.
1936-ban épült modern szálloda, nagy panoráma terasszal, nyilvános bárral. Továbbsétálva fölfelé a műúton, egy csemegeüzlet mellől indul a Francia emlékműhöz vezető út. Az emlékmű kiugró sziklán áll - pompás kilátóhely - , gúla alakú, pirogránitból készült s a napóleoni háborúkban Pécsre került s itt meghalt francia katonák emlékére állította 1908-ban Zsolnay Miklós.
A Hotel Kikelet mellett a műút kanyarját nyílegyenesen vágja le a Fenyves sor, amely méltó a nevéhez, fenyők között sétálhatunk végig 300 métert, míg az Állatkerthez érünk. A Fenyves sor szép villái figyelmet érdemelnek. Az Állatkerthez érkezve a pénztárépület falán emléktáblát látunk: "Építették Pécs város dolgozói 45 367 társadalmi munkaórában 1960-1961. évben."
1959. április 17-én kezdődött az a nagyarányú társadalmi munka, amelynek eredményeképp 1960. augusztus 19-én sor kerülhetett az állatkert ünnepélyes megnyitójára. A 6,5 holdas területen az építkezés ezután is tovább folyt. Jelenleg 150 faj mintegy ezer egyedét őrzi ez az általános jellegű állatkert.
Az Állatkerttől balra, északkelet felé megyünk tovább. A piros négyszög jelzés szép sétaút vezet a Dömörkapuhoz, párhuzamosan a mecseki kisvasút síneivel. Tavasztól őszig az utat kisvasúton is megtehetjük a 800 méter hosszú útvonalon.
A Dömörkapu voltaképpen a Misina tömbjének kirándulóközpontja, autóbusz-végállomás. A Dömörkapu név oszmán-török eredetű, jelentése megerősített szoros, szó szerint "vaskapu". A Dömörkapu felé menet az út mentén találjuk a "Szaniszló-pihenőt". A pad mögött, a kőfalban fekete márványtáblán a következő szöveg olvasható: "Dr. Mócs Szaniszló ciszt. r. tanárnak, a természet lelkes barátjának, a M. E. buzgó munkásának emlékére tisztelői és barátai támogatásával állttotta a Mecsek-Egyesület 1905. évben."
A Dömörkapu központjában, a körtéren padot látunk kőfilagóriával; közepén kőtábla, felirattal: "A Mecsek lelkes barátjának, Ptacsek Viktor emlékének állították családja és tisztelői."
Keskeny autóút vezet le a dömörkapui turistaszállóhoz és étteremhez. A Flóra-pihenőhöz vezető sétaút mentén találjuk a Vidámparkot. Ez is társadalmi munkában épült, amit a pénztárépületben elhelyezett tábla hirdet: "Építették Pécs város dolgozói 76 679 társadalmi munkaórában 1961. évben." A 8-10 holdas területű parkban 40-féle játékot találnak a látogatók: hullámvasutat, repülőgépet, óriáskereket, kisautót, elvarázsolt kastélyt, vannak automaták stb.
A Flóra-pihenő a 404 méter magasra emelkedő Bertalan-sziklán áll, terméskőből épült kör alakú torony.
Pompás kilátás nyílik róla kelet felé, a Pécs-környéki bányavidékre. A pihenőtől a fenyvesben sétaúton - mellette padok - járhatunk egyet. Beljebb a fák között rönkpadok és asztalok vannak. A Dömörkapu autóbusz-végállomásától dél felé sárga, illetve piros jelzésű út, az ún. Irma-út indul a Tettye felé. Az út Hamerli Gyula lelkes Mecsek-barát hagyatékából épült elhunyt felesége emlékére. A Tettye fölé érkezve a Szaniszló-úttal találkozunk. Pompás kilátásban van részünk, majd leereszkedve a Tettyén, tovább sétálunk, illetve autóbusszal térhetünk vissza a város központjába.

Misina - Mandulás - Mecsek Kapu

A Misina tetőre a Főpályaudvarról induló autóbusszal juthatunk föl. A hegy 535 méter magas. Jóval elmarad ugyan a Mecsek több csúcsától magasságát tekintve, azonban ez a város központjához legközelebb levő és jól megközelíthető a kilátóhely, ahova műúton autóval vagy autóbusszal is feljuthatunk.
A Misinára vezető szerpentin elhalad a Szabadság szobor mellett, melyet 1975-ben állitottak föl. A szárnyas Nikét ábrázoló bronzszobor Makrisz Agamemnon alkotása. A Misina csúcsán áll a 176 méter magas tévétorony. Gyorslift segítségével jutunk fel a csupa üveg falú eszpresszóig. Az asztalok mellől letekintve láthatjuk a csodálatos várost. A nyitott kilátóterasz a presszó fölött van.
A tévétorony helyén az 1960-as évekig az 1908-ban Károlyi Emil tervei szerint épült Kiss József-kilátó állt. Kiss Józsefről, a Mecsek Egyesület főtitkáráról, több Mecsek-ismertető könyv írójáról, a lelkes természetbarátról kapta nevét.
A mai kilátóból tiszta időben elláthatunk a Dunáig, a Mecsek vonulata elénk tárul északi és keleti irányban, a Zengő, sőt a Hegyhát egy részét is láthatjuk; nyugat felé a Jakab-hegy, a Tubes magasodik a szemhatáron.
A Misinától a zöld háromszögjelzésen - szerpentinúton - ereszkedhetünk le a Mandulásig; de mehetünk autóbusszal az Állatkertig s onnan a piros négyszög jelzésen kényelmesen sétálva érjük el nyugat felé haladva.
A Mandulás a Misina déli lejtőjének pihenője, a festői fekvésű pécsi kemping mellett. Kedvelt kirándulóközpont.
A Mecseki tornapálya a Mandulás északnyugati sarkától indul, két erdei útvonalon (kiskör és nagykör). A pálya mentén pihenőhelyeket is találunk. A kiskörben 8, a nagykörben 16 állomás van különféle tornagyakorlatok végzésére. Sajnos a tornaszerek nagyobb része már elöregedett, megrongálódott. A kiskör hossza 1410 méter, a nagyköré 3150 méter a piros négyszög jelzésű út mentén. Az utat bejárva a kiindulópont közelébe jutunk vissza.
A Mandulásból a műút mentén mentén indulhatunk sétálva lefelé; elhaladunk a kemping mellett, s egy nagy hajtűkanyar után a Felszabadulási emlékműhöz érünk. Innen megcsodálhatjuk a városra nyíló kilátást. Még két nagy szerpentinkanyar az emlékműtol, s máris a Mecsek-kapunál vagyunk, ahonnan már nincs messze a Pálos templom. Természetesen a Mandulástól utunk, kisebb-nagyobb szakaszát tetszés szerint tehetjük meg autóbusszal vagy saját gépjárművel.

Magyarürög - Éger Völgyi Parkerdő - Deindol

A pécsiek egyik újabb, kedvelt kirándulóközpontja a Jakab-hegy keleti lábánál fekvő Magyarürög, és a tole északra húzódó hangulatos Éger-völgy. Az újmecsekaljai autóbuszállomásról indulunk, s tetszés szerint mehetünk a 22-es, a 23-as vagy a 24-es autóbusszal. Az Ürög felső autóbuszmegállóig utazunk, a Pécshez csatolt Magyarürög község széléig. A műúton átmenve, a Fülemüle utcán, majd a Kócsag utcán sétálunk tovább észak felé, míg a település északi végéhez érünk. Az Éger köznél találjuk a parkolóhelyet. Innen a kék kereszt és zöld turistajelzés vezet a mesterséges tóhoz. Közelében esőházat, asztalokat, padokat találunk. Aki megszomjazik, az a jó vizű Delelelő-kútnál csillapíthatja szomját.
A völgyben a zöld és a kék kereszt jelzésű sétautakon barangolhatunk, bejárva a lejtőket. Az út átvezet a patakon, melynek vizét felduzzasztva keletkezett a mesterséges tó. Egy esőbeállót elhagyva, a zöld jelzésű, lankásan emelkedő úton elgyalogolhatunk a Mohosi-kiskúthoz, ahonnan újra visszatérhetünk a völgybe. Akit érdekel, végigmehet a csaknem 1 km hosszú erdei tornapályán is. Az Éger-völgyből a kék kereszt jelzés mentén a közeli Éger forráshoz is kirándulhatunk.
Ürög felső autóbusz megállóhoz visszaérve, ha továbbmegyünk egy kissé észak felé a műúton, az út menti Béke-forráshoz és Isten-kúthoz jutunk. Innen a zöld kör jelzés vezet északnak a Nagy-Deindol festői völgyében, melynek oldalait szőlők borítják.
A Deindolhoz egy népmonda is kapcsolódik. A hagyomány szerint ez a terület valaha egy német emberé volt. Amikor a halálát közeledni érezte, fölvitette magát a hegynek arra a részére, ahonnan beláthatta egész birtokát. Vele ment három fia is. Az öreg felosztotta vagyonát. Nyugatról kezdve rámutatott az első völgyre, s legidősebb fiáboz így szólt : Das ist dein Thal - azaz svábosan: Dein Thol -, ami magyarul annyit tesz: ez a te völgyed. Aztán a középső fiához intézve szavait, a másik völgyre mutatott: dein Thol; a legkisebbnek ugyanezt mondta - a harmadik völgyre. Azóta a terület hármas felosztása a következő neveken ismeretes: Nagy-, Közép- és Kis-Deindol.

Rácváros - Patacs - Cserkút - Kővágószőlős - Jakab hegy

Pécsről a Szigetvár felé vezető 6-os úton indulunk nyugatra a műemlékekben és természeti értékekben gazdag kirándulásra.Mielőtt Pécset nyugat felé elhagynánk, érdemes a városhoz csatolt Patacs községbe letérni. A Fő utcán végigmenve jutunk a templomhoz, arnely XIII. századi eredetű hajója barokk; 1864-ben és 1902-ben átépítették. Homlokzati tornyos, négyzetes szentélyű épület, egyhajós. A községtől nyugatra dinamikusan fejlődő, új, családi házas övezet alakult ki a 90-es évek elején.
Pataccsal szomszédos, attól keletre terül el a Rácváros, amely a XVII. század végén települt be a Balkánról a török elől menekült görögkeleti szerbekkel.
Ezek először Pécs belvárosában települtek meg, azonban 1693-ban - vallási okok miatt, a jezsuiták nyomására - kitelepítették őket messze nyugatra a várostól, vagyis a ma Rácvárosnak nevezett területre. A környéke elsősorban szőlőművelésről volt nevezetes. Ma már hiába keresne itt bárki rácot, már a XVIII. század végén beolvadtak az ide vándorlókba. Rácváros központjától nyugatra, a főútról mellékutcába letérve találjuk meg a református katolikus templomot, amely barokk, 1756- 1780 között épült.
A várost elhagyva, a műúttól jobbra, észak felé szőlők, gyümölcsösök húzódnak a dombokon, délre a vasúti töltésen túl a Pellérdi-halastavak tükre csillog. Néhány km-re a várostól érjük el a Cserkúti csárdát, ahol autóbuszmegálló is van. Kedvelt autós pihenőhely. Kék négyszög jelzésű turistaút vezet innen Cserkút és Kővágószőlős községbe.
A 6-os műútról a kovágószőlősi leágazásnál térünk le észak felé. Kővágószőlős a Jakab-hegy alján fekszik, mintegy kétezer lakosa van: A község neve részben a határban folytatott szőlőművelésre, részben kőbányászatra utal. Valóban, a hegyoldalban láthatók is a régi, felhagyott kőfejtők, a környező lankákon pedig most is szőlők húzódnak.
A község környéke fontos római kori lelőhely, a múlt század második felében előkerült itt egy boltozatos, festett római kori sírkamra is. A község keleti végén áll a templom, amely a XII. században épült, a XV. században bővítették, majd 1773-ban barokk stílusban átépítették. Homlokzati tornyos építmény (a torony alsó szakaszán román kori ablakokkal), támpillérekkel és oromzatos bejárattal. A hajó három boltszakaszos, a hajónál keskenyebb, félköríves a szentély. A templom berendezési tárgyainak nagy része a pécsi székesegyházból származik. A főoltár és a szószék barokk. A templom mellett terül el a község temetője. Az 1950-es 1970-es évek között az uránbányászat rohamos a fejlődésével párhuzamosan a lakosság gyorsan gyarapodott. Bár az uránbányászat korszaka megszűnőben van, ma is sokan költöznek ki a városból a csendes környéknek és jó levegőnek köszönhetően.
Kővágószőlősről délre indulva kelet felé bekötőúton érjük el Cserkút községet, melynek neve arra utal, hogy egy cserfákkal körülnőtt kútnál, forrásnál épült a falu. Cserkút ternploma a falu főutcáján áll. A XIII. században épült román stílusban, 1729-ben és 1826-ban megújították. Egyetlen tornya a homlokzat előtt áll. Egyhajós, a szentély félköríves. Értékes, nagyon szép freskóit érdemes megtekinteni.
A községtől északra fekszik az 592 méter magas Jakab-hegy; természetvédelmi terület. A hegyre Cserkútról a kék háromszög jelzésű turistaút vezet. A 2 km-es meredek utat érdemes vállalni a látnivalók kedvéért. A hegy tetején a hallstatti kultúra népe az i. e. IX. században hatalmas méretű földvárat épített 6-8 méter magas sáncokkal. A nyugati sáncvonulaton áll az 1975-ben felújított István-kilátó, melynek neve utal arra, hogy építtetője a káptalani erdők egykori vezetoje, Szeifritz István volt 1892-ben.
A földvár északkeleti részén áll a középkori eredetű erodített fallal védett egykori pálos kolostor romja, Bertalan pécsi püspök itt 1225-ben alapított a remeték számára kolostort Szent Jakabnak szentelve. Innen kapta a hegy a nevét A XVIII. században újjáépült a templom egy évszázaddal ezelőtt még lakott volt a kolostor, azóta pusztul. Régészeti feltárása megkezdődött.
A népmonda szerint valamikor egy gazdag földesúr volt a Jakab-hegyi vár ura, aki rengeteg kincset harácsolt össze. Mikor egyszer háború tört ki a kolostor temploma alá ásatott hatalmas pincébe rejtette drágaságait. Az elrejtett kád aranyon egy kakas, a kád ezüstön egy sárkány ül; elátkozott királyok, akiknek az a büntetésük, hogy a kincsekre vigyázzanak. Nem is jutott soha hozzá a kincsekhez ember azóta sem, pedig sokan próbálták megszerezni.
A Jakab-hegy fennsíkjának déli letörésén korláttal védett kilátóhely - kiugró sziklaperem - a Zsongorkő (570 m). Nevéhez monda fűződik: A hegy aljában élt egyszer egy Zsongor nevű legény, aki végvári vitéz lett. Menyasszonyát az esküvő előtt elrabolta a Jakab-hegy várának ura, a török pasa. Zsongor egy zivataros éjjel fellopakodott a várba és kiszabadította menyasszonyát. Az őrség azonban észrevette s nyomába eredt. Mikor Zsongor látta, hogy nincs menekvés, lovával a kiugró szikláról a szörnyű mélységbe ugratott. Azóta hívja a nép a sziklát Zsongorkőnek.
Van még egy nevezetessége a Jakab-hegynek, a déli oldalban álló bizarr alakú sziklák, a Babás-szerkövek. A monda szerint a régi Cserkúton két gazdag, egymással minden téren versengő család élt. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be mindkét helyre, de mindkét helyről elzavarták. Megátkozta őket: Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak vagytok. Mindkét családnak volt egy-egy lánya, akik egyszerre mentek férjhez. Az egyik násznép megelőzte a másikat, s már jöttek le a pálosok Jakab-hegyi kolostorából, mikor a másik násznép éppen fölfelé kapaszkodott. A szakadék fölött, ahol a legkeskenyebb az út, ott találkoztak, s egyik sem akart kitérni. Egyszerre szólalt meg mind a két gazda: Inkább váljunk kővé, de ki nem térünk! Abban a szempillantásban mindkét násznép kocsistól, lovastól, kővé változott, ma is ott állnak sorban.
A Jakab-hegyről visszatérhetünk azon az úton, amelyiken mentünk, a zöld jelzésen kelet felé Magyarürögre jutunk, a piros háromszög, majd a kék négyszög jelzésen pedig Kővágószőlősre, de mindkét út jóval hosszabb, mint a közvetlenül Cserkútra vezető.

Orfű - Abaliget

A Mecsek egyik legvonzóbb, legtöbb látnivalót kínáló kirándulóhelye, hiszen van itt cseppkőbarlang, vannak tavak, ahol fürdeni, csónakázni, horgászni lehet, s mindezt festői hegyek veszik körül. Pécs északnyugati végétől indul Orfű-Abaliget felé a muút. A 6-os útról Magyarürög felé kell térni. Ürögön a XII. századi eredetű, román stílusú, a XVIII. században barokk stílusban átépített félköríves szentélyű templom mellett vezet el az út.
Több szerpentin után ér a műút a Remete-rétre. A rét névadója Török Antal pálos szerzetes, aki itt remetéskedett. A Remete-rétről rövid kirándulást tehetünk jelzett turistaúton a Lapison át a Tubes 612 m magas csúcsára. A Lapis a Tubes északnyugati lejtőpihenője, kedvelt kirándulóhely. .A lapisi vadászház mellett 1938-ban római őrtorony romjait tárták föl. Sárga jelzésű út vezet a Tubesre, amely a Mecsek második legmagasabb csúcsa; tetején áll a Rauch János-kilátó, ahonnan csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. A sárga kereszt jelzés mentén körsétát is tehetünk a Tubes gerince körül.
Orfűre érkezve, a kis község déli határánál dél felé a zöld jelzésen érdemes rövid kirándulást tenni a Sárkány-szakadékba, ahol a Sárkány-kút forrása fakad. Környéke természetvédelmi terület. A víz kitörését régebben erős zúgó-morgó hang kísérte. A népmonda szerint sárkány lakott a barlangban. Egyszer egy szikla esett barlangjának szájára s azóta nem tud kijönni. Keservesen erőlködik nyögve nyomja ki a barlang vízét. Mikor kifárad elcsöndesedik s elapad a forrás vize, majd kipihenten újra kezdi, s újra megindul a víz.
Orfű községtől északra, a műút mentén terül el az Orfűi-tó. Kedvelt fürdő- és horgászhely. Mellette áll a Malom-múzeum. A műút átvezet az Orfűhöz tartozó Mecsekrákosra, ahol a hangulatos Tó vendéglőt találjuk. Ott húzódik mellette a tórendszer második tagja, a Pécsi-tó, kiépített stranddal.
A műút a tó mellett vezet végig Tekeresre, ahol turistaházat találunk. Ettől északra terül el a Hermann Ottó-tó természetvédelmi terület, halrezervátum. De a tavak sora még ezzel sem ér véget, Kovácsszénája községtől északkeletre, a Hermann Ottó-tó közelében terül el a Kovácsszénájai-tó, amelyet haltenyésztésre használnak.
Abaligetre a Mész-völgyön át vezet a műút. A községtől délnyugatra találjuk a csónakázó tavat. Szomszédságában nyílik az Abaligeti-cseppkőbarlang, amelynek 500 m hosszú járata kiépített, utcai ruhában, vezetővel járható. A barlangban egykor az őskor embere is megtelepedett. A népmonda szerint egyszer a falu népe a török elől a barlangba menekült. A törökök megpróbálták az elbújtakat kifüstölni, azok azonban egy rejtett kijáraton megmenekültek, hátbatámadták a mit sem sejtő törököket s fényes győzelmet arattak.
Abaliget és Orfű környékének kirándulóközpontjában akár egy-két hetet is el lehet üdüléssel tölteni. Abaligetről dél felé a kék jelzésen kirándulhatunk a Jakab-hegyre.

Időjárás
Jelenlegi időjárás
nincs adat
0.7°C
2016.december04.
jobbára napos
-4°C - 3°C
2016.december05.
jobbára napos
-3°C - 3°C
2016.december06.
kissé felhős
-3°C - 6°C
2016.december07.
kissé felhős
-5°C - 4°C
2016.december08.
jobbára napos
-4°C - 4°C
2016.december09.
kissé felhős
-2°C - 7°C
2016.december10.
jobbára napos
-2°C - 9°C
2016.december11.
jobbára napos
1°C - 9°C
2016.december12.
kissé felhős
2°C - 9°C
Térkép Program
Danubius Hotels Group
Facebook Google+ Youtube Twitter Flickr Instagram Magazin
Legutóbb
megtekintve
 
X